Írok egy kicsit a Halak Énállapotról. Van egy teljesen zárt kis álomviláguk amibe csodálatosan ellubickolnak ha tehetik. Ha az élet túl kemény lenne és helytállást követelne, akkor elvonulnak és csodálatosan megteremtik a saját kis valóságukat. Ott minden szép és nyugalmas. Minden békés és nem történnek rossz dolgok. Inkább kikerülik a problémát és úgy csinálnak mintha ott sem lettek volna, csak ne kelljen szembenézni a nehézségekkel, az esetleges kudarccal és főként a felelősséggel. Önbizalom hiányuk csak tetőzi a naivitást ahogy az élet dolgaihoz állnak. Tátott szájjal csak pislognak ha valami rossz történik velük és egyértelmű, hogy nincsenek felkészülve az élet sötét oldalára. Úgy érzik, őket soha senki nem értheti meg, (főleg) mivel ők sem értik saját magukat. Ezáltal kicsit szeretnek a szenvedés oldalára állni. Ha nem tudnak kapcsolódni és összemosódni másokkal akkor marad az álomvilág, ami meg nyilván nem valós. Sokszor alkoholt és egyéb drogokat is alkalmaznak, hogy minél közelebb kerüljenek, ahhoz a magasztalt érzéshez amit elképzelnek maguknak. És utána legyen akaraterejük leszokni róla. Amennyiben eggyé válnak más személlyel, baráttal vagy társasággal, sokszor mások igényeik irányítják őket. Sokkal jobban rá tudnak hangolódni erre mint a saját szükségleteikre, ezért lehet egy Én idegen érzésük is saját magukkal szemben. Nagyon nehéz megtalálni a saját identitásukat és igényeiket, hiszen hiszékenységük és álomviláguk sodorja őket és a környezet meg befolyásolja. Persze, most nagyon élesen írtam róluk, de tény, hogy könnyedén kihoznak a béketűrésemmel ezzel a teljesen irreális álomvilággal és azzal, hogy állandóan kifogásokat keresnek, hogy miért ne nézzenek szembe a való világgal. Az önbecsapás és pesszimizmus nagymesterei kibillent állapotban, de tény, hogy millió jó tulajdonsággal is rendelkeznek és talán a legérzelmesebb jegy a sok közül. Talán arról is írok majd...egyszer :D